A Winkler, Barna és Társai Ügyvédi Iroda (székhely: 1012 Budapest, Logodi utca 30., a továbbiakban: Iroda) az európai parlament és tanács 2016/679 rendeletének a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (GDPR), az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Üttv.), a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Pmt.), valamint az ügyvédi szervek iratai és az ügyvédi iratok irattári kezeléséről és selejtezéséről szóló Magyar Ügyvédi Kamara 1994. (VI. 1.) MÜK szabályzatának (a továbbiakban: 1994. (VI. 1.) MÜK szabályzat) rendelkezéseinek figyelembe vétele érdekében ügyfelei és partnerei részére az alábbi adatkezelési tájékoztatást adja.
I.1. Megbízások teljesítésével kapcsolatos adatkezelés
Ha az Iroda és Ön vagy az Ön munkáltatója között ügyvédi megbízási szerződés jött létre, akkor ennek teljesítése érdekében az Iroda a következő személyes adatokat kezeli:
Ebben az esetben az adatkezelés jogalapja A GDPR 6. cikk (1) bekezdés b) pontja (szerződés teljesítése), a GDPR 6. cikk (1) bekezdés c) pontja (jogi kötelezettség teljesítése) és az Üttv. 1.§ (1) bekezdése.
Az adatokhoz hozzáféréssel rendelkezők (munkakörök) megnevezése: az Iroda tagjai, ügyvédjelöltjei és a számlázási munkatársak; a megbízás jellegétől függően a hozzáférés bizonyos irodai tagokra, illetőleg munkavállalókra korlátozott.
Az adatokhoz az Iroda részére IT szolgáltatást nyújtó adatfeldolgozók szükség szerint hozzáférhetnek.
Adattovábbításra az ügy által megkívánt esetben kerül sor (pl. perben képviselt EGT-n kívüli ügyfél részére az ellenérdekű fél, tanú vagy szakértő adatainak megküldése).
Az adatkezelés időtartama 5 év, illetőleg 10 év (Üttv. 53.§ (3) és (5) bekezdés). A nevezett bekezdésekben nem szereplő, a megbízással kapcsolatos adatokat az elévülési idő végéig őrzi az Iroda.
I.2. Ügyfél-átvilágítással kapcsolatos adatkezelés
A Pmt. tételesen meghatározza, hogy mit ért szolgáltató alatt, azaz mely szervezetek kötelesek alkalmazni tevékenységük során a törvényben meghatározott ügyfél-átvilágítási, illetve azonosítási kötelezettséget. A Pmt.-nek megfelelően az ügyvéd szolgáltatónak minősül. Az ügyfél-átvilágítás során a szolgáltató köteles az ügyfelet azonosítani és személyazonosságának igazoló ellenőrzését elvégezni.
A Pmt. 6. § (1) bekezdése alapján a szolgáltató az alábbi esetekben köteles ügyfél-átvilágítást alkalmazni:
a) az üzleti kapcsolat létesítésekor;
b) a hárommillió-hatszázezer forintot elérő vagy meghaladó összegű ügyleti megbízás teljesítésekor;
c) árukereskedő esetében a kétmillió-ötszázezer forintot elérő vagy meghaladó összegű ügyleti megbízás készpénzben történő teljesítésekor;
d) háromszázezer forintot meghaladó összegű, a Rendelet 3. cikk 9. pontjában meghatározott pénzátutalásnak minősülő ügyleti megbízás teljesítésekor;
e) a távszerencsejátéknak nem minősülő fogadást szervező tekintetében a távszerencsejátéknak nem minősülő, nem hírközlő eszköz és rendszer útján szervezett fogadás esetében a hatszázezer forintot elérő vagy meghaladó összegű nyeremény kifizetés, a távszerencsejátéknak nem minősülő, hírközlő eszköz és rendszer útján szervezett fogadás esetében a hatszázezer forintot elérő vagy meghaladó összegű játékosi egyenlegről történő kifizetés teljesítésekor;
f) pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény vagy körülmény felmerülése esetén, ha az a)-e) pontban meghatározottak szerint átvilágításra még nem került sor;
g) ha a korábban rögzített ügyfélazonosító adatok valódiságával vagy megfelelőségével kapcsolatban kétség merül fel.
Amennyiben a jogszabályok ezt az Iroda részére előírják, az Iroda az ügyfélátvilágítással kapcsolatosan az alábbi adatokat kezeli:
Ebben az esetben az adatkezelés jogalapja a GDPR 6. cikk (1) bekezdés c) pontja (jogi kötelezettség teljesítése) és a Pmt. 7-11.§-ai, illetve adott esetben a 17.§-21.§-ai.
Az adatokhoz hozzáféréssel rendelkezők (munkakörök) megnevezése: az Iroda tagjai, ügyvédjelöltjei és a számlázási munkatársak.
Az adatok a Pmt. által megkövetelt esetekben kerülnek továbbításra (Pmt. 74.§ (1) bekezdés alapján a területi kamara részére, a 75.§ (1) bekezdése alapján a NAV-on belül működő pénzügyi információs egység részére).
Az adatok az EGT-n kívülre nem kerülnek továbbításra.
Az Iroda az adatokat a megbízás teljesítésétől számított 8 évig őrzi (Pmt. 56.§ (2) bekezdés, 57.§ (2) bekezdés).
Az Üttv. 32. § (1) és (9) bekezdése alapján az alábbi esetekben kötelező az ügyfélazonosítás:
(1) A jogi tanácsadásra adott megbízás kivételével a megbízási szerződés megkötése előtt a megbízott, valamint a munkáltatója és harmadik személy közötti szerződés ellenjegyzését megelőzően a kamarai jogtanácsos (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban együtt: ügyvéd) elvégzi az ügyfél, a kamarai jogtanácsos a munkáltatójával szerződő személy, illetve az ezek képviseletében eljáró személy azonosítását.
(9) Az ügyvéd közhiteles nyilvántartásba való bejegyzésre irányuló eljárásban való jogi képviseletre, illetve közhiteles nyilvántartásba való bejegyzés alapjául szolgáló okirat szerkesztésére irányuló megbízási szerződés megkötése előtt köteles a (2) bekezdés szerinti természetes személy tekintetében a bemutatott okmányra vonatkozó, a (3) bekezdés szerinti adatokat igényelni.
Az Üttv. (2) bekezdése szerinti természetes személy: az a természetes személy, akit az ügyvéd nem ismer, vagy akinek a személyazonosságát illetően kétsége merül fel, személyazonosításra alkalmas okmánya megtekintésével azonosítja.
Az Üttv. (3) bekezdése szerint bemutatott okmányokra vonatkozó adatok:
a) természetes személyazonosító adatok,
b) állampolgárság, hontalanság, menekült, bevándorolt, letelepedett, illetve EGT-állampolgár jogállás,
c) lakcím,
d) arcképmás,
e) aláírás,
f) a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 18. § (5) bekezdése szerinti tények,
g) a külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény 24. § (1) bekezdés f) pontja szerinti adatok és az okmány érvényességi ideje,
h) a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 8. § (1) bekezdés b) pont ba)-bb) alpontja szerinti adatok,
i) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény 76. § d) pontja, 80. § (1) bekezdés b) és c) pontja, valamint a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 95. § (1) bekezdés g) pontja, 96. § (1) bekezdés g) pontja, továbbá 100. § (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti adatok.
Közhiteles nyilvántartás: A közhitelesség egy nyilvántartás szempontjából azt jelenti, hogy az adott adatkörre vonatkozó információk, adatok felvétele, módosítása és törlése kizárólag jogszabály által erre feljogosított szerv által, jogszabályban rögzített eljárási rend szabályai szerint, és ugyancsak jogszabályi szinten körvonalazott okiratok alapján történhet, garantálva ezáltal a nyilvántartás pontosságát, teljességét és megbízhatóságát. A cégnyilvántartás, a gépjármű-nyilvántartás és a polgárok személyi és lakcím adatait tartalmazó nyilvántartás mellett az ingatlan-nyilvántartás tartozik a legismertebb közhiteles adatbázisok közé.
Kezelt adatok köre
A Pmt. 7. § (2) bekezdése rögzíti, azon adatok körét, amelyet a szolgáltató rögzíteni köteles. Természetes személy esetében a rögzítendő adatok a következők:
a) családi és utónév,
b) születési családi és utónév,
c) állampolgárság,
d) születési hely, idő,
e) anyja születési neve,
f) lakcím, ennek hiányában tartózkodási hely,
g) azonosító okmányának típusa és száma.
Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 26. § 3) bekezdésének megfelelően ingatlan tulajdonának átruházása esetén az okiratnak – ahhoz, hogy az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés alapjául szolgálhasson – tartalmaznia kell az ügyfél természetes személyazonosító adatait, lakcímét és személyi azonosítóját.
Az illetékről szóló 1990. évi XCIII. törvény 91. § (1) bekezdése alapján az ingatlan tulajdonjogának, valamint az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jognak a megszerzését (megszüntetését) az ingatlanügyi hatósághoz kell bejelenteni illetékkiszabásra az azt tartalmazó szerződés (okirat), valamint az állami adóhatóság által erre a célra rendszeresített – a felek adóazonosító számát vagy az ennek hiányára utaló nyilatkozatot is tartalmazó – nyomtatvány benyújtásával, az ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre irányuló kérelemmel egyidejűleg, az illetékkötelezettség keletkezését követő 30 napon belül.
Amennyiben az ingatlan adásvételi szerződésben Ügyfelünk meghatalmazza az Irodát, hogy az illetékkiszabásra az állami adóhatóság által erre a célra rendszeresített nyomtatványt benyújtsa, úgy Ügyfelünknek az adóazonosító számát is köteles részünkre ismertetni.
A cégeljárások vonatkozásában, ahhoz, hogy az illetékes cégbíróság részére a bejegyzési és változásbejegyzési eljárásokhoz szükséges okiratok benyújthassuk, szükséges az okiratokon és a eljárás alapjául szolgáló formanyomtatványon az alábbi személyes adatokat feltüntetni, a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény
24. § 1) (h) pontjának megfelelően:
cég képviseletére jogosultak neve, adóazonosító száma, lakóhelye, születési ideje, anyja születési neve.
25. § 1) (h) pontjának megfelelően:
könyvvizsgáló neve (cége) és lakóhelye (székhelye), e jogviszonya keletkezésének és megszűnésének időpontja, illetve ha a jogviszony megszűnésére a cégjegyzékben feltüntetett időpontnál korábban kerül sor, a megszűnés tényleges időpontja; könyvvizsgáló szervezet esetén annak a személynek a neve és lakóhelye is, aki a könyvvizsgálatért személyében is felelős.
25. § 1) (i) pontjának megfelelően:
felügyelőbizottsági tagok neve és lakóhelye – ha a felügyelőbizottsági tag munkavállalói küldött, ezt a tényt is -, e jogviszonyuk keletkezésének és megszűnésének időpontja, illetve ha a jogviszony megszűnésére a cégjegyzékben feltüntetett időpontnál korábban kerül sor, a megszűnés tényleges időpontja.
25. § 1) (k) pontjának megfelelően:
kiskorú tag (tulajdonos) esetén a törvényes képviselő neve és lakóhelye.
25. § 1) (l) pontjának megfelelően:
külföldi jogi személy, illetve magyarországi lakóhellyel nem rendelkező természetes személy kézbesítési megbízottjának neve (cégneve), lakóhelye (székhelye).
27. §-nak megfelelően:
tagok neve, születési ideje, lakóhelye, anyja születési neve.
I.3. Ügyfélazonosítással kapcsolatos adatkezelés (személyes okmányok bemutatási kötelezettsége)
A Pmt. 7. § (3) bekezdése szerint:
A szolgáltató a személyazonosság igazoló ellenőrzése érdekében az alábbi okiratok bemutatását köteles megkövetelni:
Magyar állampolgár esetében: a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványát és lakcímet igazoló hatósági igazolványát,
Külföldi állampolgár esetén: úti okmányát vagy személyazonosító igazolványát, feltéve hogy az magyarországi tartózkodásra jogosít, tartózkodási jogot igazoló okmányát vagy tartózkodásra jogosító okmányát.
Amennyiben a jogszabályok ezt az Iroda részére előírják, az Iroda az ügyfél azonosítással kapcsolatosan az alábbi adatokat kezeli:
Ebben az esetben az adatkezelés jogalapja a GDPR 6. cikk (1) bekezdés c) pontja (jogi kötelezettség teljesítése) és az Üttv. 32-33.§-a.
Az adatokhoz hozzáféréssel rendelkezők (munkakörök) megnevezése: az iroda tagjai, ügyvédjelöltjei és a számlázási munkatársak.
Az adatok az Üttv. által megkövetelt esetekben kerülnek továbbításra (Pmt. 30-31.§) a NAV-on belül működő pénzügyi információs egység részére.
Az adatok az EGT-n kívülre nem kerülnek továbbításra.
Az Iroda az adatokat az Üttv. 32.§ (3) bekezdése szerinti adatok esetén az Üttv. 112.§ (2) bekezdése szerinti időtartamig, a 33.§ (2) bekezdésében meghatározott adatok esetén a megbízás teljesítésétől számított 8 évig őrzi (Üttv. 33.§ (7) bekezdése, Pmt. 56.§ (2) bekezdés, 57.§ (2) bekezdés).
I.4. Ügynyilvántartással kapcsolatos adatkezelés
Amennyiben a jogszabályok ezt az Iroda részére előírják, az Iroda az ügyfél azonosítással kapcsolatosan az alábbi adatokat kezeli:
Ebben az esetben az adatkezelés jogalapja a GDPR 6. cikk (1) bekezdés c) pontja (jogi kötelezettség teljesítése) és az Üttv. 53.§ (1) bekezdése.
Az adatokhoz hozzáféréssel rendelkezők (munkakörök) megnevezése: az iroda tagjai, ügyvédjelöltjei és a számlázási munkatársak.
Az adatok az Üttv. által megkövetelt esetekben kerülhetnek továbbításra (Üttv. 53.§ (4) bekezdés).
Az adatok az EGT-n kívülre nem kerülnek továbbításra.
Az Iroda az adatokat 5 évig, illetőleg 10 évig őrzi meg (Üttv. 53.§ (3) és (5) bekezdés).
A fent meghatározott személyes adatok kezelője (adatkezelő): az Iroda.
A bemutatott okiratok másolatai, mind elektronikusan, mind papír alapon az Iroda székhelyén tárolásra kerülnek.
Az Iroda megtesz minden észszerűen elvárható technikai óvintézkedést a tárolt adatok biztonságos és harmadik személy részéről hozzáférésmentes tárolása érdekében. Az Iroda megteszi a megfelelő védelmi intézkedéseket, azonban felhívjuk figyelmét, hogy az interneten keresztül történő támadást nem lehetséges minden esetben megelőzni, kivédeni.
a) hozzáféréshez való jog (GDPR 15. cikk): Ön jogosult arra, hogy az Irodától tájékoztatást kapjon arra vonatkozóan, hogy személyes adatainak kezelése folyamatban van-e, és ha ilyen adatkezelés folyamatban van, jogosult arra, hogy a személyes adatokhoz és a jelen tájékoztatóban szereplő információkhoz hozzáférést kapjon.
b) helyesbítéshez való jog (GDPR 16. cikk): Ön jogosult arra, hogy kérésére az Iroda indokolatlan késedelem nélkül helyesbítse az Önre vonatkozó pontatlan személyes adatokat. Ön jogosult arra is, hogy kérje a hiányos személyes adatok kiegészítését.
c) törléshez való jog (GDPR 17. cikk): Ön jogosult arra, hogy kérésére az Iroda késedelem nélkül törölje az Önre vonatkozó személyes adatokat, az Iroda pedig köteles arra, hogy az Önre vonatkozó személyes adatokat késedelem nélkül törölje, ha az alábbi indokok valamelyike fennáll:
- a személyes adatokra már nincs szükség abból a célból, amelyből azokat gyűjtötték vagy más módon kezelték;
- amennyiben Ön visszavonja hozzájárulását;
- a személyes adatokat jogellenesen kezelték;
- a személyes adatokat az Irodára alkalmazandó uniós vagy tagállami jogban előírt jogi kötelezettség teljesítéséhez törölni kell.
d) adatkezelés korlátozásához való jog (GDPR 18. cikk): Ön jogosult arra, hogy kérésére az Iroda korlátozza az adatkezelést, ha az alábbiak valamelyike teljesül:
- Ön vitatja a személyes adatok pontosságát, ez esetben a korlátozás arra az időtartamra vonatkozik, amely lehetővé teszi, hogy az Iroda ellenőrizze a személyes adatok pontosságát;
- az adatkezelés jogellenes, és Ön ellenzi az adatok törlését, és ehelyett kéri azok felhasználásának korlátozását;
- az Irodának már nincs szüksége a személyes adatokra adatkezelés céljából, de Ön igényli azokat jogi igények előterjesztéséhez, érvényesítéséhez vagy védelméhez.
e) a fenti jogokkal kapcsolatos tájékoztatáshoz való jog (GDPR 12. cikk): az Iroda késedelem nélkül, de mindenféleképpen az Ön fenti a)-d) pontokban foglaltak szerinti kérelme beérkezésétől számított egy hónapon belül tájékoztatja Önt az adatkezeléssel kapcsolatos körülményekről tömören, átláthatóan, közérthetően és világosan.
f) panasztételhez való jog (GDPR 77. cikk): Ön jogosult arra, hogy panaszt tegyen a felügyeleti hatóságnál – különösen a szokásos tartózkodási helye, a munkahelye vagy a feltételezett jogsértés helye szerinti tagállamban –, ha a megítélése szerint az Önre vonatkozó személyes adatok kezelése sérti a GDPR-t. A panasz a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál tehető meg (cím: 1125 Budapest, Szilágyi Erzsébet fasor 22/C.; telefon: +36 1 391 1400; fax: +36 1 391 1410; www.naih.hu; ugyfelszolgalat@naih.hu).
g) bírósághoz fordulás joga (GDPR 79. cikk): Ön bírósági jogorvoslatra jogosult, ha megítélése szerint a személyes adatainak a GDPR-nak nem megfelelő kezelése következtében megsértették a GDPR szerinti jogait. Az Irodával szembeni eljárást az Iroda tevékenységi helye szerinti tagállam bírósága előtt kell megindítani. Az ilyen eljárás megindítható az Ön szokásos tartózkodási helye szerinti tagállam bírósága előtt is.
h) adathordozhatósághoz való jog (GDPR 20. cikk): amennyiben az adatkezelés az Ön hozzájárulásán vagy az Ön és az Iroda közötti szerződésen alapul, Ön jogosult arra, hogy az Önre vonatkozó és Ön által az Iroda rendelkezésére bocsátott személyes adatokat tagolt, széles körben használt, géppel olvasható formátumban megkapja, továbbá jogosult arra, hogy ezeket az adatokat egy másik adatkezelőnek továbbítsa anélkül, hogy az Iroda ezt akadályozná. Ön jogosult továbbá arra, hogy – ha ez technikailag megvalósítható – kérje az Irodától a személyes adatok másik adatkezelőhöz történő közvetlen továbbítását.
A személyes adatai kezelésével kapcsolatban további tájékoztatás Dr. Winkler Gábortól vagy Dr. Barna Pétertől kérhető levélben (1012 Budapest, Logodi utca 30.) vagy e-mailben (winkler.gabor@wblaw.hu; barna.peter@wblaw.hu).
Budapest, 2020. június 30.
Winkler, Barna és Társai Ügyvédi Iroda